Hogyishívják

Táj- és helyneveink

Ha belehallgatsz szüleid, vagy főként nagyszüleid beszélgetéseibe, amit a fejed felett intéznek maguk között, néha érdekes magyarázatokat hallhatsz arról, hogy ez, vagy az hol található a településen. Olyan helyneveket, vagy tájneveket használnak, amik nincsenek kitáblázva, sőt olykor még a térkép sem említi őket.

Az alábbiakban pár példát sorolunk a Mórahalom belterületén használt helynevekről és jelentésükről, vagy éppen azok kialakulásáról, amelyek leírása során nagyban támaszkodunk Szabó Vilmos vonatkozó közlésére:

1. Otthagyi szöllők

Mórahalom belterületén az Ady Endre tér, a Hunyadi liget és a Kossuth park által határolt részről beszélünk. Sík, laza, homokos szerkezetű, nagyjából 15—20 holdnyi méretű területről van szó, ezért nem meglepő, hogy leginkább szőlőművelésre használták. A már termőképtelen szőlőre vonatkozott az a korabeli mondás, hogy „az idén még használom, de gyüvőre otthagyom, mert Pista sógor is otthagyi.” 1945 után, tehát a II. világháború végét követően már nem szőlőművelésre használták ezt a területet, hanem házakat alakítottak ki rajta.

2. Hajtóút: Felszabadulás útja (Millenniumi sétány)

Gyakorlatilag egy összekötő útról, vagy inkább úthálózatról van szó, amely egyaránt érinti Szabadkát, illetve Lengyelkápolnát, (Zákányszék), Zsombót, Kiskunfélegyházát és Kecskemétet. Nyilván felmerül a kérdés, hogy honnan ered a Hajtó út elnevezés? Lássuk a magyarázatot: A minden évben ősszel és tavasszal megrendezett szabadkai piacokon vásárolt állatokat a gazdák ezen az úton hajtották hazafelé. Számos esetben a Rúzsa Sándor nevében portyázó „kapcabetyárok” ellopták az úton hajtott jószágok egy részét, hogy azokat a balástyai, kisteleki, félegyházi és kecskeméti vásárokra vagy a betyártanyákra hajtsák tovább, ahol különböző orgazdáknak adták el az állatokat. Innen ered a Hajtó út elnevezés.

3. Öregasszonyok sora (József Attila utca)

Talán nem is oly nehéz kitalálni, hogy honnan ered a mai József Attila utca korábbi elnevezése, ha az „öregasszony” jelzőre gondolunk. A korábbi időkben sok idősebb, többségében már megözvegyült asszony lakott ebben az utcában, akik a környező tanyavilágból költöztek ide. Az utca tehát ezért kaphatta az „öregasszonyok sora” elnevezést.

4. Hobbikertök

Területileg, a mai Petőfi utca végénél voltak a hobbikertök (értsd: hobbikertek), amelyek a Kádár-korszak derekán, tehát az 1970-es években lettek kialakítva. A legtöbb esetben növényeket és gyümölcsöket termesztettek ezekben a magánkézben lévő kisebb kertekben.

5. Omnibusz állomás:

Az omnibusz egy igen népszerű tömegközlekedési eszköz volt a 19. században. Gyakorlatilag utasszállításra használt lovas kocsi volt, amelyről elmondható, hogy a mai buszok, trolik korabeli megfelelőjeként működött. Aki az omnibusszal szeretett volna utazni, annak a templom melletti kicsi épületben kellett várakoznia. Közvetlenül az I. világháború előtt, 1913-’14-ben Vér Sándor volt az, aki Mórahalomról Szegedre és vissza is biztosított közlekedést. A lovasjármű egyszerre négy személyt szállított az akkor még leginkább macskakövezett utakon. A járat jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, minthogy a posta szállításáért is felelős volt.

6. Kinyérváró halom/ Kinyérvári domb/ Kenyérosztó domb:

Minden bizonnyal mindannyian ismerjük a Táncsics utca és a mai Millenniumi sétány közötti területen található piacteret. A korábbi időkben a fentebb olvasható neveken volt ismert a piactér. Elnevezésének okáról érdemes tudni, hogy: Az emberek egyrészről itt várakoztak a Horgosról hozott friss kenyérre. Másrészről pedig, – amely a jelentősebb ok, hogy – a munkások itt kapták meg a déli ebédjüket, amelyről a helyszín elnevezése is ered.

 

7. Paprikatelep: Paprikafelvásárló és feldolgozó telep.

Az 1950-es évek derekán létrehozott telephely, mint ahogy az elnevezése is utal rá, paprikákkal foglalkozott. Itt vásárolták és dolgozták fel a környező települések paprikatermésének jelentős részét.

A város belterületén található egy pár érdekesebb elnevezésű helyszínt követően érdemes megismerkednünk néhány külterületi példázattal is. Szabó Vilmos tollából többek között eme helyszínek neveinek hátteréről tudhatunk meg érdekes információkat:

  1. Móric-sarok:

A Móric-sarok neve Gárgyán Móric Imréhez kapcsolódik, innen pedig egyszerű meglátni azt, hogy egy ragadványnévről van szó. Az elnevezés egy útelágazást jelöl, amely a településtől kb. 10 km-re, északnyugatra fekszik. Az útelágazás Mórahalom, Zákányszék és Rúzsa határán négy irányba mutat.

  1. Kerek iskola

Másnéven felső mórahalmi iskolaként is ismert. A településtől északkeleti irányba, kb. 5 km-re található. Az épület eredeti formájában négyzet alakú volt („széle-hossza egy”), elnevezését innen kapta.

  1. Radvánszki köröszt:

Építése az első világháború időszakára tehető. A hagyományok szerint Radvánszki János egyik álmában maga a Szűzanya jelent meg arra kérve őt, hogy építsen egy keresztet. Innen ered hát a kereszt eredete. A kereszt mellett egy harangláb is található, amelyet 1928. szeptember 28-án – tehát már a Horthy-korszakban – szenteltek fel.

  1. Tyúkászház – Farkas tanya:

Mórahalomtól kb. 4 km-re, keleti irányban találhatjuk meg ezt az érdekes tanyát. Azért mondom, hogy érdekes, mivel az ipari forradalom hazai s helyi megjelenésének egyik ékes bizonyítéka, ahol a gépesítés általánossá vált: A 19. század végén a Farkas (Piros) család egyik tagja hozta létre a szénnel, fával és napraforgóhéjjal is fűthető, önjáró, gőzgéppel működtetett olajsütő-sajtoló kisüzemet. A Horthy-korszak első éveiben (tehát az 1920-as években járunk) az üzem mellett mintegy 120 négyzetméter alapterületen elfekvő háromszintes, vályogból készített baromfiólt is emeltek. A tanyán megközelítőleg 150-200 db. tojó volt, a tyúkászház elnevezés is innen ered.

  1. Masakanyar

A településtől nyugati irányba (az 55-ös főúton vagyunk), mintegy 4,5 km-re található meg ez a helyszín. Nem meglepő módon az elnevezés az út mentén lakó Masa családra utal, akiknek még napjainkban is megtalálható a családi tanyájuk. 

  1. Móradomb:

Újfent érdemes megvizsgálnunk az elnevezés szóösszetételét: A Móra rész egy családra utal, míg a domb valamilyen magaslati pontra. Nos, ha a két részt összetesszük, akkor láthatjuk, hogy ez a helyszín a Móra nevű család tulajdonát képezte, s egy dombról van szó, amely a talajszinttől 5-6 méterre magasodott, ráadásul akácfákkal volt fásítva. A magaslati részek között voltak alacsonyabb, vizes pontok is, ezeket nevezzük semlyékeknek. A domb története az 1970-es években ért a végéhez, amikor jelentős részét elhordták.

  1. Szent János csatorna:

Nevét a Malmos „folyó” ill. csatorna partján elhelyezett Nepomuki Szent János szoborról kapta. Szeged felől Mórahalomra érkezve a jobb kéz felőli részen található a mai Szentjános városrész. Nepomuki Szent János szobra nem ok nélkül került a partra, hiszen ő a folyók, hajósok s halászok védőszentje. A csatorna elnevezése tisztelgés Szent János előtt.

  1. Szécsi kanyar:

A szomszédos Ásotthalomra átvezető műút mintegy 2 km-en át egyenes irányban halad előre, majd ezt követően érkezünk meg az első kanyarhoz, ahol is a Szécsi család tanyája kezdődik. A kanyar tehát nem másról, mint a Szécsi családról kapta az elnevezését.

  1. Ötágú út:

A településtől délkeleti irányban Mórahalom, Röszke, Domaszék ölelésében találhatjuk ezt az utat. Az ötös szám pedig abból ered, hogy a település központjából kiindulva öt különböző irányba lehet haladni.

 

  1. Útászház:

Gyakorlatilag egy útkaparó házról van szó, amely az országút mentén feküdt. Nyilván felmerül a kérdés, hogy mit is jelent az útkaparó?p Ezekben a házakban laktak az útkaparók (de nevezték őket útőröknek is), akiknek az volt a feladata, hogy állami utakat alakítsanak ki, illetve gondozzanak. Mórahalom esetében a település belső területének, Szeged irányába történő vonalán feküdtek ezek a házak.

  1. Bikaistálló:

A város belső területétől 3 km-re található ez az istálló, amelynek alapvető célja, hogy az állomány szaporítását rendezett körülmények között lehessen megvalósítani.

  1. Biteszék:

Gyakorlatilag egy határterületről van szó, amely Mórahalomtól 1,5 km-re délkeletre, Nagyszéksós irányába található meg. A terület egy korábban ott élt jómódú gazdáról, bizonyos Bité úrról kapta a nevét. A területet alapvetően birkalegelőnek használták.

  1. Fürtönsor:

A település központjából nézve, megközelítőleg 1 km-re délkeleti irányban találhatjuk a Fürtönsort. Nem meglepő módon, az elnevezés abból ered, hogy a területen túlnyomórészt a Fürtön család tagjai laktak, tehát egy családról kapta a nevét ez a sor. A legutóbbi információk szerint, napjainkban már csak egy-két tagja él itt a nevezet családnak.

  1. Kószóhögy:

Ismert még Kószóhegy néven is. Területileg Kisszéksóstól északnyugatra fekszik, s egy összefüggő szőlőtelepnek képezi a részét, amely több szomszédos területtel – így például Felső és Alsó Bókaheggyel – is érintkezik.

  1. Gácsér:

Közvetlenül Ásotthalom határán fekszik ez a terület, amelynek elnevezése a 19. század elejére vezethető vissza. Ahogy számos más esetben is megfigyelhető ez a terület is egy családról kapta a nevét. Gácsér talajáról elmondható, hogy alapvetően könnyű szerkezetű, homokos, ennél fogva teljes mértékben megfelel a szőlő,- gyümölcs és rozstermesztésnek.

  1. Fehér köröszt – Gazdasági köröszt:

A kissori műút mellett található ez a gránitból készített kereszt. A két világháború között, 1930-ban emelték, s a kivitelezés megvalósításában nagy szerepet vállalt egy bizonyos Benke Ferenc, aki jelentős méretű adományt ajánlott fel.

  1. Tüsöksor:

A település központjától mintegy 2 km-re – nyugatra – fekszik ez a dűlőút, amely mentén sok tanya épült. Szabó Vilmos közléséből tudjuk, hogy a Tüsöksor alapvetően futóhomokos talajjal rendelkezik, s számos akácfát telepítettek a területen. A „tüsök” elnevezés az akácfák tüskéjére utal.

  1. Kraller-iskola:    

Az iskola névadója egy jómódú gazdaember volt. Formájában, stílusában leginkább az úgynevezett öregiskolához hasonlított. Meghatározó tanárai közül László István nevét mindenképpen meg kell említenünk, aki több évtizeden keresztül oktatta-nevelte a különböző osztályokat, csoportokot. Az iskola életében fontos állomás volt az 1970-es évek, hiszen ekkor zárták be a Kraller-iskolát, majd egészen 2004-ig a Szegedi Ruházati Szövetkezet helyi szőrme-bunda készítő üzemeként működött tovább az épület. Az utóbbi években pedig borházat nyitottak az egykori iskola épületében.

  1. Lovászihögy – Lovászihegy:    

Mórahalom központjából kiindulva a Madarász-tó irányába haladva, s attól nyugatra találjuk meg ezt a helyszínt. Lovászihegy adottságai tökéletesek a nagyüzemi szőlőtermesztésre, mivel alapvetően sík fekvésű területről beszélünk, amelynek homokos szerkezetű talaja van. Az elnevezés pedig egy korábbi tulajdonosra utal.

  1.     Béróhögy:

Mórahalom központjától déli irányban található ez a körülbelül 60-70 holdas terület. Az elnevezés egy 19. századi neves szegedi polgárcsaládra vezethető vissza. A talaj ritkás homok a jellemző, ugyanakkor szőlő és gyümölcstelepítésre teljes mértékben alkalmas. Az 1920-as trianoni békeszerződés idején a horgosiak tulajdonába került, jelenleg pedig a Homokkultúra Szakszövetkezet szőlővel betelepített területeként ismerjük.