A falak mesélnek

A Kőiskolával majdnem szemben található iskolát Barmos György plébánosról (később esperes) nevezték el. Az 1920-as évek közepén épült eredetileg 3 tanteremmel. Az akkor épült elemi iskola és gazdasági iskolák jellegzetes homlokzata, stílusa máig is felismerhető. Az 1960-as évek elején emeltek új épületet a Barmos iskola mellé, ekkor kapott a település gimnáziumot. Az iskola az 1990/91-es tanévben vette fel Móra Ferenc nevét.

1907-ben épült 1 tanteremmel és egy This triggers the tooltippedagógiai lakással. Ez volt az első téglából épült iskolák egyike. Az iskola jellegében még nem egyezett meg a Klebelsberg Kuno által indított iskolaprogramban épült iskolákkal; a madarásztói (más néven csipaki) iskola épült még hasonló stílusban 1853-ban. A Kőiskolába a hetvenes évekig alsós kisdiákok jártak.

Mórahalom városának a legidősebb iskolája, története során nem mindig viselte a Dosztig elnevezést. Nem is viselhette, mert arról a Dosztig Ferenc tanítóról kapta a nevét, aki az iskola létrehozását követően, több évtized múlva kezdte meg a tanári munkáját ebben az 1 tantermes iskolában. Az épület a napközi otthon konyhájaként és ebédlőjeként is szolgált.

Az iskola 1853 áprilisában nyílt meg abban az időben, amikor Szeged határában 3 másik népiskolát is létrehoztak. Megnyitásakor 186 tanulója volt, amely kimondottan magasnak számított a tanyasi iskolák vonatkozásában.

Az 1920-as évek végén tanteremmel és lakással bővült. Iskolaként 1977-ig működött. Napjainkban az iskola épülete szorosan kapcsolódik a szomszédjában felépített Ökoházhoz, amely fontos turisztikai helyszín.

A második világháború után, az 1950-es években indult az úgynevezett FAGI lakásépítési hullám. Az építkezésekre az Országos Hitelszövetkezet adott pénzt, de nemcsak Mórahalmon. Ruzsa például pár ház kivételével ebben az időszakban csupa FAGI-házból állt. A házak gyenge kivitelezésűek voltak, vályogból készültek, gyorsan tönkrementek. Mórahalmon az Ady téren, a Kossuth parkban és a Nyár utcán épültek ilyen családi házak

Az Országos Nagycsaládosok Családvédelmi Alapjának (ONCSA) pénzéből épültek a nagycsaládosok részére. Ezek az építkezések már szigorú műszaki ellenőrzés mellett folytak az 1940-es évek elején, s ennek köszönhetően az akkor felépült házak (Munkás utca, Arató utca, Dankó utca) még mindig stabilak. A falszerkezet kialakításakor már gondoltak a hőszigetelésre is: dupla falat emeltek melyek közé futóhomokot töltöttek szigetelésnek.

A Horthy-korszak első felében, 1926-ban Hajdú Imre és neje keze által jött létre az épület, s egészen 1948-ig – tehát a Rákosi diktatúra kezdetéig – szatócsboltként működött.

A jelenleg magánlakásként működő régi posta épülete az 1910-es években került megépítésre. A kezdeti években, mint az Alsóközpont Postahivatal látta el a levélkézbesítés és a kézi kapcsolású telefon összeköttetést is. S hosszú évtizedeken keresztül, egészen az 1980-as évekig ebbéli funkciójában működött.

Napjainkra, a régi posta épületéhez hasonlóan, a Röszkei úton elhelyezkedő malom tulajdonlása is magánkézbe került. A malom építtetése a neves Gerle Imre nevéhez kapcsolódik, aki az I. világháborút követően, az 1920-as években hozatta létre ezt a komplexumot, amelyben egészen 1944-ig még malombolt is üzemelt. A vonatkozó munkálatok szakszerű kezet igényeltek, így a malom mellett épült fel a főmolnári lakás is. A jelenleg is töretlenül működő malom, elsősorban rozsmalomként őrli az értékes gabonát. 

Az I. világháborút követően, az 1920-as években született döntés arról, hogy a közeli határ akkori biztosításának érdekében laktanyát kell létesíteni. A laktanya létrehozása az évtized utolsó éveiben zajlódott le, ahonnan gyalogosan mentek a járőrök a déli határhoz. Tekintettel a terület földrajzi elhelyezkedésére, értve ezalatt a határ közelségét, ezért egy ideig határőrzászlóalj parancsnokság is működött itt, egészen addig, míg Kiskunhalasra nem költözött. Az épületről még tudni érdemes, hogy volt, amikor kórházként működött, jelenleg pedig idősek szociális otthona.

Jelen épület igen gazdag múlttal rendelkezik, a több mint egy évszázados története során számos szerepet töltött be. Lássuk röviden: Még az első világháború előtt, 1906-1908 között jött létre ez az épület, amelyet eredetileg banképületként funkcionált, amely mellett egy igazgatói lakás is kialakításra került. A szomszédos épület falai között a bank főkönyvelője élt s dolgozott. A bank egészen 1933-ig működött, ezt követően lakástextilt forgalmazó üzletté vált, de a XX. századi pártállami rendszerben pártházként is szolgált, illetve zeneiskolai színtérként is működött. Napjainkhoz érve, 1996-tól Könyvtárként és Közösségi Házként működik ez az épület.

Az iskola a méltán neves oktatáspolitikus, Klebelsberg Kunó idejében, 1928-ban került átadásra, mint alsótanyai mezőgazdasági szakiskola. A klebelsbergi népi oktatáspolitika jegyében született iskola jellegzetes homlokzattal, stílussal rendelkezik, amelynek nem adatott meg, hogy hosszú évtizedeken keresztül segíthesse a felnövekvő ifjúságot. Ugyanakkor, az szintén vitathatatlan, hogy rövid működési ideje ellenére, igen fontos szerepet töltött be a Benke Ferenc igazgató vezette iskola a helyiek életében.

A Gerle kúria a Gerle Antal által Szegeden épített, de az 1879-es árvíz során elpusztult ház anyagából épült – ugyanolyan stílusban, mint szegedi eredetije. Az udvari részben állt a valamikori cselédház, itt született Tóth Menyhért Kossuth díjas festőművész, akinek szülei itt dolgoztak a Gerle családnál.