Faragott kövek

A templommal szemközti, Szent László parkban áll a két, Szeged-Alsótanyán egy rabló rajtaütés során meggyilkolt 48-as honvédtiszt, Gracza Antal és Záhony István 1912-ben készült emlékműve. Felállítását az alsóközponti tanítók kezdeményezték 1912-ben, avatása 1913 pünkösd hétfőjén történt. Itt tartják a város március 15-i ünnepségeit. Grancza és Záhony honvédek tragikus sorsáról számos elbeszélés született, s Szécsy György kis könyvében is olvashatunk róluk.

Az emlékmű megközelítőleg 2,5 méter magas, amelyet Vígh Ferenc szegedi szobrász alkotott. A feliraton ez olvasható: „A magyar függetlenségi harcz után Szeged város alsó határában idegen gyilkos kezek által kimúlt Gracza Antal és Záhony István honvédtisztek emléke iránti kegyelet örök jeléül az alsórészi tanítók kezdeményezésére 1912-ik évben felállította az Alsótanya népe” – idézi a Délmagyarország egyik száma.

Az elesett alsótanyaiak hősi emlékműve. 1927-ben készült el Bethlen Gyula szobrászművész tervei alapján, majd 2014-ben Bozóki István gondos keze által újult meg. Az első világháborúban több mint 1000 alsótanyai ember vesztette életét, ráadásul ez a terület is jelentős károkat szenvedett el a háborús évek alatt és után (itt elég, ha csak a megszálló szerb erők tevékenységeire gondolunk).

Az általános iskola előtti tér bejáratának is nevezhető falon látható Tápai Antal szobrászművész által, 1942 körül Barmos Györgyről készített – gránitlapra helyezett – vörösréz portrédomborműve, melyet 2001. szeptember 21-én lepleztek le. Korábban az Általános Iskola falán volt látható.

Barmos György Mórahalom számára igen meghatározó személy, aki majd két évtizeden keresztül volt a település plébánosa. Munkássága igen jelentős, hiszen az első világháború által dúlt és a trianoni rendezés által sújtott időkben kellett vallási és közösségszervezői munkásságát ellátnia. Barmosról további információkat a Ki-kicsoda felületen találsz.

Szintén a Barmos György téren, a róla elnevezett Móra Ferenc Általános Iskola és Szakiskola épülete előtt található. A műalkotás 1965-ben készült.

Talán nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy Móra Ferenc a magyar ifjúsági irodalom egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb alkotója. Életművének fontos részét képezi, hogy a Horthy-korszakban az ellenzéki sajtó egyik zászlóvivőjeként is ismerhetjük. Irodalmi, kulturális és régészeti hatása megkérdőjelezhetetlen, amelyekről a Rubicon honlapján olvashatsz részletesebben.

2012. december 15-én avatták fel Mórahalom új városközpontját. A Városháza előtt kialakított téren kapott helyet Máté István szobrászművész alkotása, a Szentháromság szobor. A magas talapzat csúcsán a Szentháromság-szoborcsoport látható. A talapzat törzsén két angyal “Trinitas“, azaz Szentháromság feliratú szalagot tart.

A Szentháromság tana a kereszténység egyik központi hittétele. A tan szerint az Atya, a Fiú és a Szentlélek hármasa egyaránt Istent testesíti meg. A Szentháromság szerint az Atya, a Fiú és a Szentlélek három különböző személyt jelöl, akik lényegükben egyek. További érdekességeket és magyarázatokat olvashatunk a Magyar Katolikus Lexikon kapcsolódó szócikkében.

Az 1984 óta áll az ún. „Gólyás-ház” előtt Fekete Tamás szobrászművész és Sváby Lajos festőművész közös alkotása. Magas fára helyezett gólyafészek lakóit, fehér gólya párt láthatunk a magasban. Az egyik gólya már a fészekben áll, párja közeledik. A ház falára festett képekkel tágul a látóhatár. További képekért kattints ide

Tóbiás Klára márványból készült díszkútja a Szent László parkban kapott helyet. A kutat magyar szentek (Szt. István, László, Imre, Erzsébet, Kinga és Margit) tűzzománc képei díszítik. Átadására 2000 szeptemberében került sor.

Az Árpád-ház a középkori eredetű, történelmi Magyar Királyságot megalapító dinasztia volt. A dinasztia uralkodói a X. és XIII. század között éltek, s az utolsó király (III. András volt, aki) trónörökös nélkül, 1301-ben halálozott el. Tekintettel az Árpád-ház történelmi jelentőségére, ezért a ház utolsó uralkodóját sokszor az „utolsó aranyágacska” jelzővel illetjük. A dinasztiáról itt olvashatsz részletesebben.

Szintén a Szent László parkban, a fürdő előtt láthatjuk Kligl Sándor szobrászművész Erzsébet elnevezésű szobrát. 2006-ban készült, s örök emléket állít a nőknek és az életet adó víznek. Az eredetileg kétalakos műalkotás 2010. június 30-án bővült két gyermekalakkal.

Mórahalom számára kifejezetten fontos és értékes a víz, hiszen a település turisztikai forgalmát alapvetően meghatározza, akár a termálfürdőre, akár a tavakra gondolunk.  

2007-ben készítette Serban Bonaventura szobrász. A Szent László szobor a római katolikus Szent László templom kertjében helyezkedik el.

Szent László az egyik legismertebb királyunk, aki a középkori lovageszmény megtestesítője volt. A majd két évtizedes (1077-1095) uralkodása során jelentős törvényhozási, egyházszervezői és hadászati tevékenységeket folytatott. Tekintsd meg a Rubicon folyóirat internetes kiadásának Szent László királyunkhoz kapcsolódó leírását az alábbi linken.

Mórahalom Város Önkormányzata az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátum 90. évfordulójáról ünnepélyes Országzászló-emlékmű avatással és keresztállítással emlékezett. Az emlékmű Máté István szobrászművész alkotása. (2010-ben) A talapzatot a mórahalmi székhelyű Palásti Bt. készítette.

1920. június 4-e a magyar történelem egyik legsötétebb napja. Ekkor került sor a versailles-i Trianon palotában annak a békediktátumnak az aláírására, amely a történelmi Magyarországnak mintegy 2/3 részét elszakította az anyaországtól. Az I. világháborúban (1914-1918) az Osztrák-Magyar Monarchia képviseletében, a vesztes hatalmak oldalán harcoltunk, ennek következtében súlyos szankciókkal kellett szembenézni a háború utáni rendezésekkor. Ez volt Trianon.

2004. július 10-én a homokháti fesztivál programján belül került átadásra a Testvértelepülések fája, amely a Szent László parkban került elhelyezésre. A mívesen faragott alkotás Szász Gyula zákányszéki fafaragó munkája.

Mórahalom testvértelepülései a következő városok lennének: A vajdasági Temerin, az erdélyi Csíkszentmárton és Zsombolya, a bajor Chamerau, az itáliai Fiumalbo és Pievepelago, a lengyel Uniejów, illetve a norvég Evje og Hornnes. A városokról, településekről itt olvashatsz többet.

A recski tábor fölszabadulásának 50. évfordulójának évében, 2003-ban a templomkertben adták át a Recski áldozatok emlékkövét, melynek alkotója moldvai Klézsén élő Serban Bunaventura. A márványtömbből faragott emlékkő felső részére RECSK van bevésve. Alatta a recski áldozatok nevei olvashatók, mely folytatódik az emlékkő hátoldalán. Az emlékkő jobb oldalán a magyar címer kapott helyet.

A recski kényszermunkatábor 1950 és 1953 között működött, ahova a Rákosi Mátyás vezette kommunista diktatúra az ellenségeit zárta, tehát bárkit, akit ellenségnek neveztek meg. A táborban az emberek megtörése volt a cél, ebből kifolyólag rendelkezett büntetőbarakkal is, továbbá számos megaláztatási eljárást alkalmaztak az internáltakkal szemben. A táborról képekkel és visszaemlékezésekkel színesített leírást találhatsz az alábbi honlapon.

A költő és forradalmár mészkő mellszobrát a Millenniumi sétány és a Petőfi Sándor utca találkozásánál kialakított parkban állították fel 2006-ban. A szobor Serban Bonaventura alkotása. 

Petőfi Sándor a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb szereplője, az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc emblematikus alakja. Alig élt 26 évet, de igen termékeny költő volt. Biztosan több versét is ismeritek, forradalmi költészetének ismert darabjai a Nemzeti dal, a Föltámadott a tenger, a Magyar vagyok, A nép nevében című költeményei. Életét a 1849-es segesvári csatában vesztette el.

Az emlékművet Mórahalom Önkormányzata állíttatta az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 50. évfordulója alkalmából 2006-ban. A Szent László Parkban került elhelyezésre. A szobor 110 cm magas, 90 cm átmérőjű, és 240 cs magas nyolcszögletű gránit oszlopon van. Készítője: Lantos Györgyi.

1956-hoz kapcsolódik hazánk egyik legjelentősebb modernkori történelmi eseménysorozata. A forradalom és szabadságharc kirobbanásának külső és belső okai egyaránt voltak, amelyet a november 4-én beavatkozó szovjet erők igyekeztek fegyveresen felszámolni. 1956-ot követően súlyos megtorlások vették kezdetét a kiépülő Kádár rendszerben. Az eseményekről lásd ezt a rövid, de jól összefoglalt ismeretterjesztő videót.

A mészkőből készült Anya gyermekkel szobor Mészáros Mihály alkotása 1971-ből. A szoborkompozíció a szakrendelő előtt található. A 2008-ban elhunyt szobrászművészről itt olvashatunk.

A II. világháborús és egyben 56-os emlékmű az október 23-i koszorúzások helyszíne. A Szent László parkban, az I. világháborús emlékmű közelében találjuk meg. Az emlékművet Fritz Mihály szegedi szobrászművész készítette, és 1998-ban került sor a felavatására.

Az emlékmű XX. századi történelmünk két kiemelten jelentős eseményének állít emléket. A II. világháború után kiépült kétpólusú világban, Magyarországon szovjet befolyás érvényesült. A hazai szovjet típusú rendszer kiépítése Rákosi Mátyás nevéhez kötődik, akinek diktatórikus hatalma alapjaiban járult hozzá az 1956-os forradalom és szabadságharc kirobbanásához. Mind a II. világháborúban, mind az ’56-os eseményt követő megtorlásokban rengeteg ember vesztette életét, nekik állít emléket ez a műalkotás.

Polyák Ferenc fafaragó Férfifej című alkotása a Szent László park belső, fürdő melletti részén található. Átadására 1977. november 7-én került sor. Polyák 2013-ban hunyt el, életéről, alkotásairól és kitüntetéseiről itt olvashatunk.

Kalmár Márton szegedi szobrászművész 1986-os alkotása a Móra-vitál Kft. gyógyászati recepciója előtt áll.

Az Aranyszöm Rendezvényház előtt található mellszobrot 2003-ban Kalmár Márton szegedi szobrászművész készítette Klebelsberg Kunó a két világháború közti korszak jeles kultuszminisztere, a tanyai iskolarendszer megalkotója, iskolaépítő, reformer emlékére.

Klebelsberg Kunó a XX. századi magyar kultúrtörténet egyik legmeghatározóbb alakja. A Horthy korszakon belül működő sikeres Bethlen-kormánynak (1921-’31) volt a vallás,- közoktatásügyi és kultuszminisztere. Klebelsberg úgy vélte, hogyha az ország Trianon következtében katonailag meg is lett gyengítve, akkor nincs más út, minthogy a kultúrát, a tudást kell támogatni és központba állítani, így lehet csak Európa élmezőnyébe felzárkózni. A neves kultuszminiszter különösen nagy hangsúlyt fektetett a vidéki oktatás megteremtésére és kiépítésére.