1848-as emlékmű
Az emlékmű megközelítőleg 2,5 méter magas, amelyet Vígh Ferenc szegedi szobrász alkotott. A feliraton ez olvasható: „A magyar függetlenségi harcz után Szeged város alsó határában idegen gyilkos kezek által kimúlt Gracza Antal és Záhony István honvédtisztek emléke iránti kegyelet örök jeléül az alsórészi tanítók kezdeményezésére 1912-ik évben felállította az Alsótanya népe” – idézi a Délmagyarország egyik száma. |
Az I. világháborús emlékmű
|
Barmos György-dombormű
Barmos György Mórahalom számára igen meghatározó személy, aki majd két évtizeden keresztül volt a település plébánosa. Munkássága igen jelentős, hiszen az első világháború által dúlt és a trianoni rendezés által sújtott időkben kellett vallási és közösségszervezői munkásságát ellátnia. Barmosról további információkat a Ki-kicsoda felületen találsz. |
Móra Ferenc mellszobor
Talán nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy Móra Ferenc a magyar ifjúsági irodalom egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb alkotója. Életművének fontos részét képezi, hogy a Horthy-korszakban az ellenzéki sajtó egyik zászlóvivőjeként is ismerhetjük. Irodalmi, kulturális és régészeti hatása megkérdőjelezhetetlen, amelyekről a Rubicon honlapján olvashatsz részletesebben. |
Szentháromság-szobor
A Szentháromság tana a kereszténység egyik központi hittétele. A tan szerint az Atya, a Fiú és a Szentlélek hármasa egyaránt Istent testesíti meg. A Szentháromság szerint az Atya, a Fiú és a Szentlélek három különböző személyt jelöl, akik lényegükben egyek. További érdekességeket és magyarázatokat olvashatunk a Magyar Katolikus Lexikon kapcsolódó szócikkében. |
Gólyák
|
Árpád-házi szentek / Millenniumi kút
Az Árpád-ház a középkori eredetű, történelmi Magyar Királyságot megalapító dinasztia volt. A dinasztia uralkodói a X. és XIII. század között éltek, s az utolsó király (III. András volt, aki) trónörökös nélkül, 1301-ben halálozott el. Tekintettel az Árpád-ház történelmi jelentőségére, ezért a ház utolsó uralkodóját sokszor az „utolsó aranyágacska” jelzővel illetjük. A dinasztiáról itt olvashatsz részletesebben. |
Erzsébet
Mórahalom számára kifejezetten fontos és értékes a víz, hiszen a település turisztikai forgalmát alapvetően meghatározza, akár a termálfürdőre, akár a tavakra gondolunk. |
Szent László
Szent László az egyik legismertebb királyunk, aki a középkori lovageszmény megtestesítője volt. A majd két évtizedes (1077-1095) uralkodása során jelentős törvényhozási, egyházszervezői és hadászati tevékenységeket folytatott. Tekintsd meg a Rubicon folyóirat internetes kiadásának Szent László királyunkhoz kapcsolódó leírását az alábbi linken. |
Országzászló
1920. június 4-e a magyar történelem egyik legsötétebb napja. Ekkor került sor a versailles-i Trianon palotában annak a békediktátumnak az aláírására, amely a történelmi Magyarországnak mintegy 2/3 részét elszakította az anyaországtól. Az I. világháborúban (1914-1918) az Osztrák-Magyar Monarchia képviseletében, a vesztes hatalmak oldalán harcoltunk, ennek következtében súlyos szankciókkal kellett szembenézni a háború utáni rendezésekkor. Ez volt Trianon. |
Testvértelepülések fája
Mórahalom testvértelepülései a következő városok lennének: A vajdasági Temerin, az erdélyi Csíkszentmárton és Zsombolya, a bajor Chamerau, az itáliai Fiumalbo és Pievepelago, a lengyel Uniejów, illetve a norvég Evje og Hornnes. A városokról, településekről itt olvashatsz többet. |
A recski áldozatok emlékköve
A recski kényszermunkatábor 1950 és 1953 között működött, ahova a Rákosi Mátyás vezette kommunista diktatúra az ellenségeit zárta, tehát bárkit, akit ellenségnek neveztek meg. A táborban az emberek megtörése volt a cél, ebből kifolyólag rendelkezett büntetőbarakkal is, továbbá számos megaláztatási eljárást alkalmaztak az internáltakkal szemben. A táborról képekkel és visszaemlékezésekkel színesített leírást találhatsz az alábbi honlapon. |
Petőfi Sándor
Petőfi Sándor a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb szereplője, az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc emblematikus alakja. Alig élt 26 évet, de igen termékeny költő volt. Biztosan több versét is ismeritek, forradalmi költészetének ismert darabjai a Nemzeti dal, a Föltámadott a tenger, a Magyar vagyok, A nép nevében című költeményei. Életét a 1849-es segesvári csatában vesztette el. |
A gondviselés angyala
1956-hoz kapcsolódik hazánk egyik legjelentősebb modernkori történelmi eseménysorozata. A forradalom és szabadságharc kirobbanásának külső és belső okai egyaránt voltak, amelyet a november 4-én beavatkozó szovjet erők igyekeztek fegyveresen felszámolni. 1956-ot követően súlyos megtorlások vették kezdetét a kiépülő Kádár rendszerben. Az eseményekről lásd ezt a rövid, de jól összefoglalt ismeretterjesztő videót. |
Anya gyermekkel
|
II. világháborús és 56-os emlékmű
Az emlékmű XX. századi történelmünk két kiemelten jelentős eseményének állít emléket. A II. világháború után kiépült kétpólusú világban, Magyarországon szovjet befolyás érvényesült. A hazai szovjet típusú rendszer kiépítése Rákosi Mátyás nevéhez kötődik, akinek diktatórikus hatalma alapjaiban járult hozzá az 1956-os forradalom és szabadságharc kirobbanásához. Mind a II. világháborúban, mind az ’56-os eseményt követő megtorlásokban rengeteg ember vesztette életét, nekik állít emléket ez a műalkotás. |
Férfifej
|
Gyümölcsös lány
|
Klebelsberg Kunó
Klebelsberg Kunó a XX. századi magyar kultúrtörténet egyik legmeghatározóbb alakja. A Horthy korszakon belül működő sikeres Bethlen-kormánynak (1921-’31) volt a vallás,- közoktatásügyi és kultuszminisztere. Klebelsberg úgy vélte, hogyha az ország Trianon következtében katonailag meg is lett gyengítve, akkor nincs más út, minthogy a kultúrát, a tudást kell támogatni és központba állítani, így lehet csak Európa élmezőnyébe felzárkózni. A neves kultuszminiszter különösen nagy hangsúlyt fektetett a vidéki oktatás megteremtésére és kiépítésére. |