Játék az élet

 

Játék a színpadon

 

Minden gyermek szeret játszani. És amíg él bennünk a játékra hajló gyermeki lélek, addig ne tudunk leszokni róla. A színészkedés egy érdekes szerepjáték, amiben más bőrébe bújhatunk, kipróbálhatjuk, mire vagyunk képesek. Az sem mellékes, hogy közben egy olyan csapat tagjaként szerezhetünk élményeket, akiknek hasonló elképzelésük van a szabadidő eltöltéséről, és arról, hogy tegyék gazdagabbá magukat.

Istvánkirály előadásA mórahalmi színjátszás jelene az ezredfordulón kezdődött. Magyarné Rozika nevéhez fűződik, aki megszervezte 2000. augusztus 20-ra az István király című dráma előadását. Ne értsetek félre! Ez nem az István, a király című darab. Az ugyanis István fiatalkoráról szól, és a trónra lépésről, ez a darab viszont a halála előtti utolsó napokat jeleníti meg, és Sík Sándor írta. Hogy miért pont ez a darab? Annak oka a mórahalmi színjátszás történetében rejlik.

A mórahalmi színjátszás története

Az alsóközponti színjátszás 1938. augusztus 20-án kezdődött, amikor Keczeli Dezső betanította Sík Sándor szegedi pap, költő, professzor Szent István drámáját. A mű főszerepét saját maga játszotta el, míg István királyunk feleségét, Gizellát Masa Viktória. A színdarab vitathatatlanul nagy sikert aratott. Az előadás megvalósításában jelentős szerepe volt Balogh páternek is, s persze nem feledkezhetünk el a jelmezekről sem, amelyeket a szegedi színház biztosított. Az előadás a település központjában volt, a szükséges megvilágítást a templom reflektoraival biztosították.

Igen megható pillanat volt, amikor István királyunk felajánlotta a Szent Koronát a Szűz Anyának – amely gesztust a harangok megszólalása kísért. Maga a rendező Keczeli Dezső is roppant mód meg volt elégedve az előadással. Dezső bácsinak hála, pontosan tudjuk, hogy kik játszottak az István a király című műben, hiszen egy már – a rendező tulajdonában lévő – megsárgult papíron ott szerepeltek az alábbi nevek:

Bakacsi László, Bakacsi Imre, Dezső Imre, Tombácz Balázs, Hajdú Szilveszter, Páris Tibor, Páris András, Farkas Rózsi, Szolda Eta, Deák Szilveszter, Masa Viktória (Gizella királynő), Ónodi József, Zalavári József, Pakai Mihály, Magera István, Bankó József, Kotogán Imre, Keczeli Dezső (István király)

Szinfalak mögöttAz egyesület tagjainak túlnyomó része diákokból tevődött össze, volt közöttük általános és középiskolás, különféle leány- és legényegyletbe járó ifjú is, de természetesen ez nem jelenti azt, hogy felnőttek ne játszottak volna. Az előadásokra való próbák és felkészülések helyszínét a művelődési ház biztosította, ahol hetenként kétszer, háromszor is gyakoroltak a lelkes tagok. Általánosságban elmondható, hogy olyan másfél hónap volt szükséges 1-1 darab betanulásához, hogy aztán a színjátszók a környező településeken is bemutathassák az adott színdarabot. Így például Zákányszéken, Rúzsán, Öttömösön, Ásotthalmon és Domaszéken is lelkes közönség előtt játszhattak a mórahalmi színészek. Érdemes még arról is szólni, hogy a nagyobb és jelentősebb ünnepeinkre, gondoljunk itt március 15-re vagy augusztus 20-ra, tehát ezekre az ünnepi alkalmakra külön műsorral is készült az egyesület. A fellépők ruháiról minden esetben Keczeli Dezső gondoskodott.

1938 és 1949 között a következő darabok kerültek színre:

Szent István király (Sík Sándor drámája)

A gyimesi vadvirág

A bor (Gárdonyi Géza írása)

A szegény juhászlegény

A mi falunk

A presbiter

A nagymama (Csiky Gergely darabja)

Felnőnek a gyerekek

Légy jó mindhalálig (Móricz Zsigmond regénye)

Magyarné Rozika 1999-ben ezt írta a Mórahalmi Kalendárium oldalain:

Közeledik a kétezredik év, államalapításunk ezredik évfordulója. Csoda lenne, ha az a közel hatvan éves színjátszás újraéledne! És Szent István királyi drámáját a keresztény államért ismét Mórahalom népe előtt játszanák a mai fiatalok. Meg kellene próbálni! A színdarab a kezünkben van.”

SzintársulatCsoda lenne? Akkor ez itt a csodák vidéke. Ezt a darabot sok másik követte. A színészek jöttek-mentek, bár olyan is akad, aki részese volt már az első előadásnak is, és még ma sem tud elszakadni „a világot jelentő deszkáktól”. Rendezőjük sokáig Dálnoky Zsóka volt, tőle Lázár János vette át a stafétabotot.

A bemutatott darabok voltak:

Sík Sándor: István király

Móricz Zsigmond: Sári Bíró

Karácsony Benő: Rút kiskacsa

Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül

Molnár Ferenc: Ibolya

Heltai Jenő: A nagy nő

Nagy Endre: Tóni

Gárdonyi Géza: Ida regénye

Csiky Gergely: Nagymama

Szigligeti Ede: Liliomfi

Tamási Áron: Énekes madár

Barillet és Grédy nyomán: A kaktusz virága

  1. B. Shaw: Pygmalion

Heltai Jenő: Masamód