Dants László egykori iskolaigazgató háza (Petőfi utca – Milenniumi sétány sarka)
Az épület jellegzetessége feltűnő tornya. Helyén korábban vendéglő állt, ami sajnálatos módon leégett. Becző Gyula építette újjá úgy, hogy egy lakás és egy bolthelyiség is helyet kapott benne. Boltként az 1920-as évektől a II. világháború végéig üzemelt; Dants László egykori iskolaigazgató ekkor költözött ide.
Barmos iskola
(Milenniumi sétány – Táncsics utca sarka)
A Kőiskolával majdnem szemben található iskolát Barmos György plébánosról (később esperes) nevezték el. Az 1920-as évek közepén épült eredetileg 3 tanteremmel. Az akkor épült elemi iskola és gazdasági iskolák jellegzetes homlokzata, stílusa máig is felismerhető. Az 1960-as évek elején emeltek új épületet a Barmos iskola mellé, ekkor kapott a település gimnáziumot. Az iskola az 1990/91-es tanévben vette fel Móra Ferenc nevét.
Kőiskola
(Milenniumi sétány – Petőfi utca sarka)
1907-ben épült 1 tanteremmel és egy pedagógiai lakással. Ez volt az első téglából épült iskolák egyike. Az iskola jellegében még nem egyezett meg a Klebelsberg Kuno által indított iskolaprogramban épült iskolákkal; a madarásztói (más néven csipaki iskola) épült még hasonló stílusban 1853-ban. A Kőiskolába a hetvenes évekig alsós kisdiákok jártak.
Dosztig iskola
(Milenniumi sétány – Petőfi utca sarka)
1907-ben épült 1 tanteremmel és egy pedagógiai lakással. Ez volt az első téglából épült iskolák egyike. Az iskola jellegében még nem egyezett meg a Klebelsberg Kuno által indított iskolaprogramban épült iskolákkal; a madarásztói (más néven csipaki iskola) épült még hasonló stílusban 1853-ban. A Kőiskolába a hetvenes évekig alsós kisdiákok jártak.
Nagyszéksósi iskola
1853 áprilisában nyílt meg. Megnyitásakor 186 tanulója volt. Az 1920-as évek végén tanteremmel és lakással bővült. Iskolaként 1977-ig működött. Az egykori tanyai iskolák közül ez az egyetlen, amelyik egykori funkciójából azért megőrzött valamit azzal, hogy a közművelődés szolgálatában áll, ugyanis ma nyugdíjas pedagógus lakása és az öregek napközi otthonának ad helyet.
„FAGI” házak
Minden időszaknak megvolt a maga családiház-építési akciója. A második világháború után, az 1950-es években indult az úgynevezett FAGI lakásépítési hullám. Az építkezésekre az Országos Hitelszövetkezet adott pénzt, de nemcsak Mórahalmon. Ruzsa például pár ház kivételével ebben az időszakban csupa FAGI-házból állt. A házak gyenge kivitelezésűek voltak, vályogból készültek, gyorsan tönkrementek. Mórahalmon az Ady ligetben, a Kossuth parkban és a Nyár utcán épültek ilyen családi házak.
Oncsa házak
Az Országos Nagycsaládosok Családvédelmi Alapjának (ONCSA) pénzéből épültek a nagycsaládosok részére. Ezek az építkezések már szigorú műszaki ellenőrzés mellett folytak az 1940-es évek elején, s ennek köszönhetően az akkor felépült házak (Munkás utca, Arató utca, Dankó utca) még mindig stabilak. A falszerkezet kialakításakor már gondoltak a hőszigetelésre is: dupla falat emeltek melyek közé futóhomokot töltöttek szigetelésnek.
ÁFÉSZ bolt
(Szegedi út – Mező utca sarka)
1926-ban épült, szatócsboltként működött egészen 1948-ig.
A régi Posta
(Milenniumi sétány)
Az 1910-es években létesült Alsóközpont Postahivatal látta el a levélkézbesítés és a kézi kapcsolású telefon összeköttetést az 1930-as évektől a 80-as évekig. Jelenleg magánlakás. A jelenleg magánkézben lévő malmot Gerle Imre építette az 1920-as években, benne malombolt is üzemelt 1944-ig, mellette pedig a főmolnári lakás kapott helyet. Ma rozsmalomként őrli az értékes gabonát a település központjában. Az 1910-es években létesült Alsóközpont Postahivatal látta el a levélkézbesítés és a kézi kapcsolású telefon összeköttetést az 1930-as évektől a 80-as évekig. Jelenleg magánlakás.
Malom (Röszkei út 4-6)
A jelenleg magánkézben lévő malmot Gerle Imre építette az 1920-as években, benne malombolt is üzemelt 1944-ig, mellette pedig a főmolnári lakás kapott helyet. Ma rozsmalomként őrli az értékes gabonát a település központjában.
Szociális Otthon
Az 1920-as években született döntés arról, hogy laktanyát kell építeni az itteni határőrizet biztosítására. (A trianoni béke után Magyarország határos lett Szerbiával). Az építkezés 1928-29-ben kezdődött, innen jártak ki a járőrök – akkor még gyalog – a határra. Itt volt a határőrzászlóalj parancsnoksága, innen költözött később Kiskunhalasra. Egy ideig kórházként működött, jelenleg idősek
szociális otthona.
Közösségi Ház és Könyvtár (Röszkei út 2.)
1906-1908 között épült banképületként és itt kapott helyet a banki szolgálat mellett az igazgatói lakás. Építésével egy időben mellette épült egy ház a bank főkönyvelője részére (sokáig takarmányboltként üzemelt, ma a Városi Piac áll a helyén). A bank 1933-ig működött, utána rőfös boltnak (lakástextil) és lakásoknak adott helyet, de volt pártház és zeneiskola is. 1996-tól Könyvtárként és Közösségi Házként működik.
Gazdasági iskola
1928-ban nyílt meg az alsótanyai mezőgazdasági szakiskola. Bár igen rövid ideig működött, jelentősége igen nagy volt, mert a szakoktatás a lakosságnak sokat segített. Igazgatója Benke Ferenc volt. Klebelsberg Kunó kultuszminisztersége (1922-31) ideje alatt épült elemi iskola és gazdasági iskolák jellegzetes homlokzata, stílusa máig is felismerhető.
Gerle-kúria
A jelenleg Bibók-Dohány család tulajdonában lévő Gerle kúria a Gerle Antal által Szegeden épített, de az 1879-es árvíz során elpusztult ház anyagából épült – ugyanolyan stílusban, mint szegedi eredetije. Az udvari részben még álló, de igen romos valamikori cselédházban született Tóth Menyhért Kossuth díjas festőművész, akinek szülei itt dolgoztak a Gerle családnál.