Az 1800-as évek második felében, Szegedtől Baja felé haladva, közel negyven kilométeren keresztül tanyák, legelők és nádasok váltogatták egymást. Az úgynevezett semlyékeket apró vízerek kötötték össze, vezették a vizet dél felé a Vajdaságba. A sok homok miatt földművelésre kevésbé, de legeltetésre kiválóan alkalmas volt, különösen esősebb nyarakon.
20 kilométerre a várostól magasabb domb emelkedett az országút mellett. Kenyérváró dombnak hívták. Nevét onnan kapta, hogy a juhászok délidőben ezen a dombon pihentek meg. Innen már messziről lehetett látni, ha a feleség, vagy a gyerek hozta az ebédet.
A szájhagyomány szerint az egyik juhász várakozás közben a domb tetejébe szúrta pásztorbotját és azt jövendölte a többieknek: “Möglássátok ide éccő még templomot építenek!“
És lássatok csodát, a jóslat 1892. május 16-án valósággá vált!
Ekkor avatták fel ugyanis a dombon épült kis kápolnát. Felépítését az indokolta, hogy 1891-ben Szeged város, mint kegyúr, nagy kiterjedésű birtokait felosztotta a könnyebb kormányzás érdekében kapitányságokra, és elrendelte, hogy ezekben a központokban kápolna is épüljön a vallásos nép összetartására. A település életében pedig különösen fontosnak bizonyult ez a kezdeményezés, hiszen Mórahalom lakosságának körében a kezdeti időktől fogva él a katolikus hit. Szent István óta ez volt az első egyházi épület Szeged-Alsóközponton.
A templom üvegablakai a felszentelés után igen korán elkészültek, javarészt adományokból. A kórus után jobbra és balra két-két ablakon az ábrázolt szentek felett az evangélisták nevei (latinul) és attribútumaik: sasmadár, angyal, ökör, oroszlán) láthatók. Az oltár felé továbbhaladva jobbra a harmadik ablakban Szent Antal található, kezében liliommal és a kis Jézussal, feje felett egy kehellyel. Ennek érdekessége, hogy míg a többi ablak alján a rajta látható szent neve és a „Könyörögj érettünk!” felirat található, addig itt a következő szöveg olvasható: „Kedves hitestársam Dobó Julianna emlékére. Készíttette Pálfy Antal 1904.”
Eleinte a szerzetesek csak vasárnap és ünnepnapokon jöttek ki misézni, de ez kevésnek bizonyult, ezért a püspök úr Hoschek Vince ferences szerzetest bízta meg a lelkészi szolgálattal és megfelelő lakást is biztosított itt számára. Állomáshelyét 1894. augusztus 10-én foglalta el. Ekkor kezdődött el itt az anyakönyvezés, majd két évvel később temetőt is létesítettek, hogy ne kelljen mindenért Szegedre (vagy Horgosra esetleg Szabadkára) menni.
Amikor Magyarország ezredéves jubileumát ünnepelték, sok nagy gondolat született meg a fejekben. Ezek közé tartozik az is, hogy Alsóközpontra templomot építenek. Az alapkövet 1903 májusában Jászai Géza tette le. A templom gyorsan épült, júniusban már a torony-keresztet tették fel és október 15-én Németh József segédpüspök úr, rengeteg hívő részvételével fel is szentelte. Ezt a templomot a Szeged-Alsóvárosiak is a magukénak érezték, hiszen egyre többen költöztek ide közülük is. A templommal kapcsolatban érdekes, hogy védőszentje az a Szent László király lett, akinek a vallásos jellegű tisztelete a korabeli alsóvárosi nép körében nem igazán volt általánosan fellelhető. Például akkoriban László névre sem nagyon kereszteltek gyermekeket.
A Jézus Krisztus keresztútjának eseményeit megörökítő 14 állomás során imádkozva járhatjuk végig a Megváltó szenvedéstörténetét. Az első templomi stációkra már az építkezés ideje alatt gyűjtöttek a hívek adományokat, így a templomépület felszentelése után nem sokkal, a Historia Domus feljegyzése szerint már 1904-ben „Barmos György szegedalsóvárosi ferencrendi házfőnök s plébhelynök a csanádi püspöki hatóság engedélyével megáldotta”. Ezek az ezüstözött fatáblás képek jelenleg a plébánián tekinthetők meg.
A plébániák történetét a Historia Domus lapjain vezetik a mindenkori papok vagy hivatalvezetők. A könyvben feljegyzik az egyházközség legfontosabb eseményeit, ünnepeit, de helyet kapnak benne – és izgalmas korrajzot adnak – az egyes plébánosok tapasztalatai, tanácsai is, amiket főként utódaik tudnak hasznosítani.
A templom felszenteléséről ezeket a sorokat olvashatjuk:
„1903. Templom szentelési ünnepségek
Május hóban ünnepélyes alapkőletétel végezte Jászai Géza ker. esperes.
Június hóban ünnepélyes toronykereszt megáldás, végezte a plébhelynök.Október hó 15én az új templom felszentelése végezte Németh József segédpüspök Szeged város szülötte a kerületi papság a kegyuraság s a hívek nagy száma jelenlétében. A templomnak Szent László magyar király a védőszentje.”
1914-től 1932-ig az új plébános Barmos György volt, aki eredetileg ferences rendi szerzetes volt. Óriási feladatot vállalt magára, hiszen a plébánia területe kiterjedt az átokházi, (ma Ásotthalom), a csorvai, a zákányi, a királyhalmi, a mórahalmi és a nagyszéksósi kapitányságokra. Több mint 30 kilométeres körzet, sok-sok tanyával, 18 ezer lakossal, kocsin vagy szánkón bejárni egyedül nem is tudta. Ezért segédlelkészt (káplánt) kapott kisegítőül. 1914-től 1986-ig, összesen 32 káplán szolgálta a híveket.
Az I. világháború lelkiekben és anyagiakban is nagy kárt okozott ennek a vidéknek és konkrétan az egyházközségnek is, amivel kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy 1918. január 12-én mind a négy harangunkat elvitték háborús célra. A világháborút követő zavarós időszak pedig tovább nehezítette a körülményeket: Az egyházközösség a szegedi központtól el lett zárva, míg a déli területeken Horgos és Szabadka területén a szerb erők törtek előre. Ezekből fakadóan a település egyházközösségének súlyos ellátásbeli gondokkal kellett szembenéznie. A közösség életében pedig, ahogy szélesebb vonatkozásban hazánk történetében is, további változásokat a trianoni békediktátumok fognak eredményezni.
- május 21-én szentelték fel az új harangokat, helyezték el a toronyban, és ekkor áldották meg az újonnan épített, ma is működő plébánia épületet. Becslések szerint több mint 40 ezer hívő vett részt az ünnepségen, amelynek jelentőségét hűen érzékelteti, hogy még Glattfelder Gyula megyés főpásztor is megjelent. Glattfelder személye a templom fejlesztésében is jelentős, hiszen az ő támogatása által valósulhatott meg, hogy 1927-ben új cementlapokra helyeződött a templom.
A Szeged-Alsóközponti Római Katolikus Lelkészség pecsétje 1893-ból, amikor még nem volt önálló plébániája a térségnek. A kitűnő állapotban megőrzött pecsétet Madarász Sándor tanár úr családja ajánlotta fel a templomtörténeti kiállítás számára. A felirata szerint a „Szeged-Alsóközponti Róm.Kath. Lelkészség pecsétje”, a közepén pedig a mérleget és kardot tartó Szent Mihály angyal látható.
Barmos György nagyon sokat tett ennek a vidéknek a fejlődéséért, és neve neked is ismerős lehet. Ha így van, igazad van: nevét a Barmos iskola és a Barmos György tér őrzi – nem véletlenül. Ő is szorgalmazta az iskolák építését, és segítette a tanyai gyerekek beiskolázását.
Barmos György utóda Dr. Balogh István, közismert nevén “Balogh páter” volt. Ő szintén sokat tett az itteniek sorsának könnyítése érdekében, továbbá a vallásos és kulturális élet fejlesztésében, színesítésében is meghatározó szerepet töltött be. Az első nyilvános telefon például a plébánián volt, és az alakuló község központját is parkosította. Neki köszönhető három újság megjelenése is: mint hírlapíró a “Szegedi Katolikus Tudósító“, a “Tanyai Újság” és a “Délmagyarország” szerkesztője volt.
A templom mögötti téren álló szabadtéri keresztút és Golgota felállításáról Barmos György plébánossága idején határozott Szeged elöljárósága és a város országgyűlési képviselője, Klebelsberg Kúnó kultuszminiszter. A tizennégy stációt félkörben helyezték el, az U-alakot a keresztre feszített Krisztust és a mellette kivégzett két latort ábrázoló szoborcsoporttal zárták le. A keresztút képei az évtizedek során sokszor megsérültek, több szándékos rongálás is történt, de az utóbbi években történt felújítás és tisztítás után a stációk végre ismét a vallásgyakorlat helyszíneként használhatók: a nagyböjti péntekek keresztútjait gyakran itt járják végig a hívek.
Az első világháborút követő sokk lassú múlásával az 1930-as évek fellendülése nemcsak gazdasági és társadalmi téren volt érezhető, de megújultak a helyi közösségek és megerősödött a vallási élet is. Ekkor számos gyűjtésnek, felajánlásnak, adománynak köszönhetően gazdagodott szobrokkal, képekkel és liturgikus eszközökkel az alsóközponti templom is. A templom sokak által legszebbnek tartott szobrai – Szent Gellért, Kis Szent Teréz – ekkor készültek el és máig ezek az alkotások fogadják az ajtón belépőket a kórus alatti boltív két oldalán. A Fájdalmas Anya (más néven: Pieta) szobra a 2013-as felújítást követően új helyre került, s most már a mögötte álló, töviskoszorús kereszt tövében még inkább érvényesül mondanivalója és szépsége.
- június 13-án felszentelték az új Szent Antal Oltárt.
1948-ban átépítették a szentélyt, és Bart Ferenc új főoltárképet festett Szent László királyról.
1957-től 28 évig Winkler József volt a plébánosunk. Az ő idejében szembemiséző oltárt készítettek öntöttvasból, körbecsatornázták a templomot, felújították a tornyot, majd a tetőcsere után külsőleg is rendbe hozták az épületet. Utolsó kívánsága szerint a mórahalmi temetőben temették el.
Orosz Lőrinc atya idejében gépesítették a harangozást, és cserélték ki a nehézkes vas oltárt, könnyebben kezelhető szép faoltárra és ambóra.
Őt követte Fudala István 12 éves plébánossága, amelynek ideje alatt a település temetőjének átépítése és ravatalozójának kiépítése zajlott, Fudalat pedig Perlaki Flórián plébános atya váltotta 1996-ban. Munkába állását követően már 1997-ben el tudta érni azt, hogy a hívek adományaiból a templom világítást kaphasson. A helyiek körében csak Flóri atyaként ismert és tisztelt plébánosról az alábbi pár gondolat olvasható a város honlapján: „Megértve az idők kihívását, megpróbált minél több kis közösséget kialakítani, és az idősebbeket, meg a fiatalabbakat is bevonni. A rohanó világ és a rendszerváltás kezdeti nehézségei nagyon nehézzé tették kezdeményezéseit.”
2002-2007 között Soós Dénes látta el a plébánosi feladatokat. 2002-ben építették meg a plébánia kerítését, mivel a templomtér a főtérhez csatlakozott, ráadásul 2005 karácsonyára már a gázfűtést is bevezették. Ma a templom hívogatóan áll a város parkos-gyönyörű központjában. Hogy ez így van, abban nem kis érdeme van a város jelenlegi vezetésének is, hiszen ahol csak lehet, a templomot is bevonja a fejlesztésekbe. Így kapott a templom külső festést, új toronysisakot, a toronyóra zománcozott számlapját és a mutatókat pedig digitális óra irányítja, mindezek mellett a harangok is új vezérlést kaptak.
2007 óta a település plébánosa Joó Balázs. Az utóbbi években több harangot is kicseréltek, így a Szent Antal harangot és a lélekharangot is újraöntötték. Joó nevéhez kötődik, hogy a templom régi oltárképét is visszaállíttatta, amelyen a sziklából vizet fakasztó Szent László király képe látható. A templom eddigi legjelentősebb felújítására 2013-ban került sor, amelynek során az épület teljes belső terét újra festették, ráadásul a termálfűtés rendszerét is kiépítették, így a templom meleg vízzel történő fűtése biztosítottá vált.
- szeptember végén a 25 éves város rendezvénysorozat keretei között ünnepi szentmisét vezetett Gyulay Endre nyugdíjas püspök, aki a templom új főoltárát és annak képét is felszentelte.