Családtörténet
Minden településen vannak jellegzetes családnevek, s olyan családok, akik régóta lakják már a vidéket. Őket nevezik olykor tősgyökeres családoknak is. Mórahalmon a családnevek közül az Ábrahám, a Dobó, a Wolford, a Börcsök, a Pálfi – de sorolhatnánk még őket – amelyek gyakorta előfordulnak.
Szécsi Gyuri bácsi helyismereti könyve említi, hogy Bite János, és Börcsök István 1728-1733-ban kértek itt építkezési engedélyt. A 19. század közepén Oltványi Ferenc és 262 társa kapott 30 évre haszonbérbe földeket. Amikor Szeged felállította a kapitányságokat, a település területén ismert kapitányok voltak: Huszár Kovács Ferenc, Dobó Imre, László Lajos, Varga Antal, László Mihály, László Kálmán, Masa Imre. Az esküdtek között sorolja Battancs Antal, Engi Imre, Bodor Antal, Onozó Mihály, Dohány István, Söregi István, Szécsy György, Szécsy Mihály nevét. Annak idején szélmalmokban sem lehetett szűkölködni, és ebből is volt a Dobó András-féle, az Oltványi-féle, a Babarczi-féle, és a Wolford-féle szélmalom.
Van egy-két olyan család, amelyekről írnak a mórahalmi kiadványok. Közülük álljon itt néhány:
A Wolford és a Dobó család
Az 1800-as években nagyobb birtok nemigen volt a tanyákon. Meg lehet említeni a Wolford családot, a Futó Dobóékat, Gerlééket és a László birtokot.
A Wolfordok a tatárjárás után telepedtek meg Szegeden. Közülük egy polgármester is volt, földjeiket 1835-ben vásárolták meg a várostól. Főleg juhászattal foglalkoztak. Két fiú, Miklós és József voltak a család megalapítói. Miklós István nevű fia 229 hold földet, egy szélmalmot és három tanyát örökölt az apjától.
Dobó István Wolford lányt választott feleségül. Rozáliát 1882. november 26-án vette el.
Dobó István versenylovakat tartott, amelyekkel bejárta az ország minden városát, ahol lóversenyt rendeztek. A mezőgazdák versenyén lovai kevés kivétellel mindenhonnan elhozták az első díjakat. Ezért kapta a „Futó” melléknevet. Közel 500 hold földje volt, amelynek nagy részét a lóversenyeken kapott pénzből szerezte be. „Versenylovai után országosan ismert, eszes, jó megjelenésű, képzett parasztgazda volt” – írja róla könyvében Szécsy György.
Az iskolaalapító Wolford-család
Id.Wolford József és Lázár Veronika 1911-ben kötöttek házasságot. 10 gyermekük született, 7 lány és 3 fiú. 1950-től 1964-ig politikai okokból a család férfi tagjainak el kellett hagyniuk az otthonukat, a fiúk 1964-ben jöhettek haza Mórahalomra, az Édesapa viszont nem jöhetett vissza; ő Orosházán telepedett le, 1956-ban hunyt el, fiai hatósági engedéllyel hozatták haza és temették el Mórahalmon. Továbbiakban gazdálkodásból éltek.
Wolford József dédnagyapja, Wolford József és felesége, Dobó Anna alapította a királyhalmi iskola elődjét az úgynevezett „fehér házban”. (mivel fehérre volt meszelve)
Gerle (Kerl) család
Kerle Gáspár:
A múlt század első évtizedeiben Szegeden működött a bajor származású Kerle Gáspár festő, akinek az Alsóvárosi templom múzeumában őrzik Szent Antal-képét.
Gerle Antal (Kerle Antal) templomfestő és Erkl Klára fia.
1861-ben változtatta családi nevét Kerle-ről Gerle-re. Szülei 1828-ban telepedtek le Szegeden és ő feltehetően itt született. Iskoláit is Szegeden végezte, majd a város szolgálatába lépett. A Gerle-féle birtokot a családjának adományozta Szeged városa.
Gerle Imre
1885-ben érettségizett a szegedi kegyesrendi gimnáziumban. Jogi tanulmányainak befejeztével 1891-94 között joggyakornok volt a szegedi királyi törvényszéken, majd ügyvédi irodát nyitott, amely még 1918-ban is fennállt. Alapítója volt a Homoki Szőlősgazdák Országos Egyesületének és elnöke a Szegedi Gazdasági Egyesületnek. Gerle Antal kb. 70 holdas birtokát fia, dr. Gerle Imre ügyvéd örökölte, aki László lányt (László Julianna) vett feleségül. A mai belterülettől délre, alig 1 km-re volt a gazdaság központja. Az 1900-as években gőzmalmot építettek és ők létesítették az alsóközponti mozit is.
Nagyszerű borosgazdaként is ismerték. Gerle Imre alsótanyai pincészetéből kerültek ki a következő borok: Veres Kadar, Kadar és nagy Burgundi, Riesling és Vertelini fehér bor, Kadar és Oportó.
Az úri birtokosok – különösen a László és a Gerle család – jó kapcsolatot tartottak egymással, de kasztszerűen elkülönülve éltek, a magukhoz hasonló birtokú nagygazdákat – a Dobókat, Volfordokat sem vették be maguk közé.
Pálfi család
Idősebb Pálfi Ferenc fölbirtokos volt. Szegeden született 1887-ben. Apja Pálfi István, anyja Papp Rozália. Iskoláit szülőhelyén végezte. A gazdálkodást apja mellett sajátította el. 1923 óta folytat önálló gazdálkodást, és korszerű haszonállat tenyésztést 17 holdas birtokán. Öt évig volt városatya. Mezőgazdasági termelvényeivel öt ízben nyert aranyérmet és birtoklevelet. Neje Wolford Julianna. Gyermekeik: Irén, Judit, Ferenc és Dezső.” Történetüket Bálint Sándor professzor is lejegyezte.
Börcsök család
A Börcsök család ősei Horgos környékén éltek, az 180-as évek végén költöztek erre a vidékre. Idősebb Börcsök Antal nevéhez fűződik Mórahalmon az első óvoda alapítása. Két házat épített az 1930-as évek elején: az egyikben lakott, a másikat bérbe adta, majd 1936-ban az óvoda részére bocsátotta. Az óvoda 1950-ig működött a Honvéd utcában. Az 1950-es években a politikai meghurcoltatás őket is elérte, a szülőket a tiszaszentimrei táborba szállították, majd 1956-ban kezdték újra az életüket Mórahalmon – gazdálkodással foglalkoztak.
