Játék a színpadon
Minden gyermek szeret játszani. És amíg él bennünk a játékra hajló gyermeki lélek, addig ne tudunk leszokni róla. A színészkedés egy érdekes szerepjáték, amiben más bőrébe bújhatunk, kipróbálhatjuk, mire vagyunk képesek. Az sem mellékes, hogy közben egy olyan csapat tagjaként szerezhetünk élményeket, akiknek hasonló elképzelésük van a szabadidő eltöltéséről, és arról, hogy tegyék gazdagabbá magukat.
A mórahalmi színjátszás jelene az ezredfordulón kezdődött. Magyarné Rozika nevéhez fűződik, aki megszervezte 2000. augusztus 20-ra az István király című dráma előadását. Ne értsetek félre! Ez nem az István, a király című darab. Az ugyanis István fiatalkoráról szól, és a trónra lépésről, ez a darab viszont a halála előtti utolsó napokat jeleníti meg, és Sík Sándor írta. Hogy miért pont ez a darab? Annak oka a mórahalmi színjátszás történetében rejlik.
A mórahalmi színjátszás története
Az alsóközponti színjátszás 1938. augusztus 20-án kezdődött, amikor Keczeli Dezső betanította Sík Sándor szegedi pap, költő, professzor Szent István drámáját. A címszerepet ő maga játszotta, Gizellát Masa Viktória. Óriási siker volt. Balogh páter nagyon sokat segített a darab színrevitelében, a jelmezeket a szegedi színház adta kölcsön. A templommal szemben, a mai egészségház helyén adták elő a darabot, a megvilágítást a templomtoronyban levő reflektorok biztosították.
Soha el nem feledhető pillanat volt az, amikor Szent István felajánlotta az országkoronát a Szűz Anyának – és megszólaltak a harangok. A korabeli újságok lelkes hangú írásai “a műkedvelői szintet magasan meghaladó” jelzővel illették a darabot, amelyet csak akkor, egyszeri alkalommal adtak elő. Ez volt a legelső és egyben a legjobb darab is Keczeli Dezső szerint. Dezső bácsinál megsárgult papírról olvashattuk a neveket, az István király szereplőinek neveit:
Bakacsi László, Bakacsi Imre, Dezső Imre, Tombácz Balázs, Hajdú Szilveszter, Páris Tibor, Páris András, Farkas Rózsi, Szolda Eta, Deák Szilveszter, Masa Viktória (Gizella királynő), Ónodi József, Zalavári József, Pakai Mihály, Magera István, Bankó József, Kotogán Imre, Keczeli Dezső (István király)
A színjátszók jó része a diákságból állt össze, elemi iskolások, középiskolások, a leány- és legényegylet tagjai – de játszottak felnőttek is. A próbákat rendszeresen a művelődési házban tartották. Hetenként akár három alkalommal is. A darabot egy-másfél hónap alatt tanulták be. Sokat járták kocsival a környező tanyákat, elvitték a színjátszást Zákányszékre, Rúzsára, Öttömösre, Ásotthalomra, Domaszékre is. A szereplők évekig együtt dolgoztak, igazi közösség, jó barátok voltak. A nézőtér mindig megtelt, két-háromszáz ember tapsolt lelkesen nekik. Színdarabbal, műsorral készültek a március 15-i, az augusztus 20-i, és az arató ünnepekre, de a legényegylet összejöveteleire is. Rendező, díszlet- és jelmeztervező minden esetben Keczeli Dezső volt. Páratlan, csodálatos évek voltak.
1938 és 1949 között a következő darabok kerültek színre:
Szent István király (Sík Sándor drámája)
A gyimesi vadvirág
A bor (Gárdonyi Géza írása)
A szegény juhászlegény
A mi falunk
A presbiter
A nagymama (Csiky Gergely darabja)
Felnőnek a gyerekek
Légy jó mindhalálig (Móricz Zsigmond regénye)
Magyarné Rozika 1999-ben ezt írta a Mórahalmi kalendárium oldalain:
„Közeledik a kétezredik év, államalapításunk ezredik évfordulója. Csoda lenne, ha az a közel hatvan éves színjátszás újraéledne! És Szent István királyi drámáját a keresztény államért ismét Mórahalom népe előtt játszanák a mai fiatalok. Meg kellene próbálni! A színdarab a kezünkben van.”
Csoda lenne? Akkor ez itt a csodák vidéke.
Ezt a darabot sok másik követte. A színészek jöttek-mentek, bár olyan is akad, aki részese volt már az első előadásnak is, és még ma sem tud elszakadni „a világot jelentő deszkáktól”. Rendezőjük sokáig Dálnoky Zsóka volt, tőle Lázár János vette át a stafétabotot. A bemutatott darabok voltak:
Sík Sándor: István király
Móricz Zsigmond: Sári Bíró
Karácsony Benő: Rút kiskacsa
Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül
Molnár Ferenc: Ibolya
Heltai Jenő: A nagy nő
Nagy Endre: Tóni
Gárdonyi Géza: Ida regénye
Csiky Gergely: Nagymama
Szigligeti Ede: Liliomfi
Tamási Áron: Énekes madár
Barillet és Grédy nyomán: A kaktusz virága
- B. Shaw: Pygmalion
Heltai Jenő: Masamód
De a színjátékkal már az iskolában is találkozhattok, hiszen a MAMI tanszakai között megtalálható a színjátszás is. Mindenkinek szívesen ajánlom, aki szeretné magát megméretni, és szeretne egy különleges csapat tagja lenni.