Növények a homokon
Aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet. A magam részéről hozzáfűzném azt is, aki a virágot szereti, az ott csodálja meg, ahol nyílik, és nem tépi le a száráról szegényt. Már csak azért sem, mert előfordulhat, hogy a növény védett – mint az itt felsoroltak többsége.
Akár kertekben, füves udvarokban is találkozhattok a tarka sáfránnyal, vagy az epergyöngyikével. mindkettő kora tavaszi virág, ami a hideg telek után megmelengeti a szívünket, amikor apró színes szirmát kibontja végre.
Májusban a néhol még mindig víz borította semlyéken tömegével nyílik a sárga mocsári gólyahír, lengedeznek a homoki árvalányhajak kalászai, a kisebb buckákon pedig lilán pompáznak a szibériai és a fátyolos nőszirmok.
Ebben az időszakban a legérdekesebbek azonban mégis az egymás közelében nyíló, rendszertanilag az orchideák közé tartozó kosborfélék. E védett növények közül itt a leggyakoribb a mocsári kosbor, amelyből egymás mellett néhol több tucatnyit is látni. Kúpalakban álló lilásvörös virágzatával különleges látványt nyújt a vitézvirág, előfordul itt az egyik legkisebb, olykor csak tíz centisre megnövő hazai orchideaféle, a sömörös kosbor, és a nevét a kellemetlen illatanyagokat termelő virágairól kapó poloskaszagú kosbor. Szaporodását tekintve a legérdekesebb itt nyíló kosborféle a pókbangó, amelynek vékony zöld száron ülő apró vörösesbarna virágja pókra hasonlít. A hím nyolclábúak megtévesztéséért a növény még a nőstények feromonjához hasonlító illatanyagot is termel, így beporzását a párt kereső pókok végzik.