A kisvasút
A Szegedet és a környező tanyavilágot összekötő kisvasút gondolata már a dualizmus korában (pontosabban az 1870-es években) felmerült, az alsótanyasiak ugyanis lovas kocsin utazva 6-8 óra alatt értek a városba. Szorgalmazták is a vasút megépítését, de az pénzhiány és egyéb politikai okok, később az első világháború és Trianon miatt elmaradt. A két világháború közötti időszak békésebb állomása volt az 1920-as évek második fele, amely mérföldkőnek tekinthető a kisvasút történetében is, hiszen 1927. február 1-jén nyitották meg azt a közlekedési vonalat, amelyet akkor még „madzagvasútként” emlegettek. A vonat induló állomása Szegeden a mai Roosevelt térnél volt, ahol régen piac működött és a teherkocsikból közvetlenül árulták a terményeket a tanyasiak. A vidéki emberek számára nagy előrelépés volt ez, hiszen sokkal könnyebben és gyorsabban tudták behozni az áruikat a szegedi piacra, s nem utolsó sorban, a munkába járás szempontjából is nagyon hasznos volt.
A vasútvonal Kunhalomnál Y alakban elágazott és két végállomása volt: az egyik a Várostanya (a mai Ásotthalom), míg a másik Pusztamérges volt. A 40km/óra sebességre is képes, MÁV által gyártott dízel-villamos mozdonyok nemzetközi szinten is megállták a helyüket, a személykocsikban pedig 20 ülőhely és 14 állóhely volt. Ez akkoriban különleges volt, a mozdonymotor az 1929-es barcelonai világkiállításon első díjat is nyert.
1950-ben Szegeden megszüntették a Roosevelt téri állomást és vele együtt a piacot, maradt a Marx téri piac, ahová a vonattal közlekedők az állomásról nehezen jutottak el. Ez azt jelenti, hogy az embereknek át kellett szállnia, ezért csökkent a járatok forgalma. Ezzel egy időben az ’50-es, ’60-as években jócskán megnőtt azoknak a száma, akik munkába és iskolába is vonattal jártak, amelyet már közel sem tudott kielégíteni a kisvasút lehetőségei.
Ennek orvoslására 1960 tavaszán (Szeged-Ásotthalom között) már önálló autóbuszjáratokat indítottak, így egyre inkább csökkeni kezdett a kisvasút jelentősége – tudjuk meg Engi József leírásából.
Ahogy láthatjuk, az 1960-as évekre a kisvasút szerepe és jelentősége egyre inkább leértékelődött, s ezt csak tetézte, hogy a pálya is egyre rosszabb állapotba került. Az elavult pályát nem korszerűsítették, nem fejlesztették, már nem volt versenyképes, aminek következtében 1975 augusztusában a kisvasút forgalmát teljesen be is szüntették. Innentől kezdve a térség forgalmának a biztosítását a Volán vette át. Ugyan a kisvasút megszüntetése ellen komolyabb mozgalmak szerveződtek, de voltak olyan célok is, hogy legalább az egyik vonala maradjon meg, viszont ezek a próbálkozások nem értek célba. Hogyha röviden össze akarjuk foglalni a kisvasút történeti jelentőségét, akkor a következő sorokkal kell zárnunk: „A tanyavilág, amit a megszüntetett kisvasút összekötött a várossal [Szegeddel], hatalmas fejlődésen ment keresztül. A virágzó községek mellett Mórahalom már városi rangra emelkedett. Mindehhez talán hozzájárult a lassan feledésbe menő kisvasút is…”